A ház hűtés-fűtés rendszere

Tájékoztató az Eszterház többfunkciós épületegyüttes hűtés-fűtés-HMV termelő rendszeréről

Magyarország egy ritka geotermikus energiakincs birtokában van, mivel az ország területén a geotermikus gradiens értéke duplája a világátlagnak. Ezért a kőzethőmérséklet már 100 méter mélységben is jelentős: 16 °C.
Szerte a világon 1980 óta közel 90 millió hőszivattyú állt munkába, Magyarországon azonban a számuk igen csekély. Sőt! Kiemelhetjük, hogy méretét tekintve e rendszer hazánkban egyedülálló, de még Európában is jelentős, figyelembe véve, hogy olyan lakóház esetében kerül alkalmazásra, ami intenzív belvárosi beépítésű területen helyezkedik el. Ez önmagában környezetvédelmi szempontból óriási jelentőségű, hiszen a legnehezebben befolyásolható lakossági felhasználásokat (elavult gáz és vegyestüzelésű kazánok, karbantartás hiánya) teszi környezetvédelmi szempontból a legoptimálisabbá.
Éves szinten vizsgálva a számszaki adatokat megállapítható, hogy a gázfogyasztás csökkenése 115.172,0 Nm3/év, így a keletkező károsanyagkibocsátás csökkenése 128.186,0 m3/év CO2, 0,23 t/év Nox és 0,115 t/év Co. Ez azt jelenti, hogy Budapest belvárosában az Eszterház az elkövetkezendő öt évben már nem bocsát ki 897.000,- m3 CO2 , 1,61 t Nox és 0,8 t CO mérgező anyagot.
A zajkibocsátás vonatkozásában hagsúlyozzuk, hogy a rendszer teljesen zajtalan, így sem hangos (valamint nem esztétikus) kültéri egység, sem az épületen elhelyezett nagyfelületű kondenzátorok nincsenek.

Rendszer részei:

Földkollektorok – Hőközpont – Hőleadó (hőelvonó) szekunder rendszer

Földkollektorok
A kollektorok elhelyezése az épület alatt, az ingatlanegyüttes határain belül történik. A ház alaplemeze alá, 10,5 méteres indítószintről hatvannál több 100 méter mélységű 120 mm átmérőjű furat készül. Ezekbe a furatokba helyezzük a zárt, nyomáspróbázott, speciális csőhurkokat. A furatokat tömítőanyaggal töltjük fel, így a talaj mélységében semmilyen környezeti elváltozás nem következik be. A furatokba helyezett kollektorokban meghatározott összetételű folyadék kering. A kollektorokban kerengő folyadék a mélyben lévő kőzet hőtartalmából átvesz és ezzel a többlettel meggazdagodva indul felfelé a gépházakba. Nyáron - az épület hűtésekor - a folyamat fordított. A rendszer működésének semmiféle felszíni hatása nincs, továbbá a talajból vízkivétel és visszasajtolás nem történik.
Hőközpont
A hőszivattyúk feladata fűtési üzemmódban, hogy a kollektorokból érkező folyadék hőtöbbletét átadja a második vezetékben keringő gáznak (a hőtöbbletet innentől a gáz hordozza, csak még alacsony hőmérsékleten). A gázt ezután összesűríti, ami felforrósodik, így közvetítve a földből kinyert hőtöbbletet a harmadik vezetékkörben keringő és a lakásokból érkező víznek, ami így már a megfelelő hőmérséklettel elindulhat a lakások felé. Ez teszi lehetővé, hogy a földből kivont kevés hővel biztosítható a lakások fűtése valamint a ház teljes melegvíz szükséglete, akár a leghidegebb téli éjszakákon is. Hűtési üzemmódban a rendszer áramlási iránya egyszerűen megfordítható. A lakáshűtés úgy valósul meg, hogy a csövekben áramló hűtőfolyadék elvonja a lakásokból a hőt, amitől - a körfolyamat végén - a föld mélyében szabadul meg, illetőleg az elvont hő a fűtési üzemmódhoz hasonlóan, hozzájárul a használati melegvíz termeléséhez. Hűtési üzemmódban a hőszivattyúk áramszükséglete csekély.
Hőleadó (hőelvonó) szekunder rendszer
A rendszer hatékonyságának maximalizálása érdekében a lakásokon belüli hőleadók a hagyományos radiátorok helyett a falfelületek (bizonyos esetekben fan coil), tehát télen a hő a falakból sugárzik, nyáron ugyanezek a falak hűvösek, temperálva a lakás belső hőmérsékletét. A falfűtés alacsony hőmérsékletű (40-45 °C) fűtővízzel működő sugárzó fűtés. Emiatt az épület belső fűtési/hűtési rendszerét falregiszterekkel biztosítjuk. A regiszterekből a falon keresztül sugárzó hő élettanilag sokkal kedvezőbb, mint a hagyományos konvekciós fűtés. A regiszterek elhelyezhetőek ablak alá, mellé, ajtó mögé, íves falra, mennyezetre, egy 12 m2 -es szobában ez kb. 3 m2 falfelületet vesz igénybe. Nyári hűtésnél még jobban érzékelhető a különbség. Nincs légmozgás és amíg a légkondicionáló berendezés hideg levegőt fúj, addig falhűtésnél csak a kellemesen hűvös fal érzékelhető, a hőérzet sokkal kellemesebb. A lakáson belül egyenletesebb hőmérséklet tartható. Az otthonokon belül központi légbefúvok, központi rendszerű klímagépek nem találhatók, a falfűtés-hűtés tökéletesen tiszta (karbantartásmentesen), pollen, atka és egyéb allergénektől mentes.

A geotermikus rendszer előnyei összefoglalóan az alábbiak:
- energiahatékony a magas COP értéknek köszönhetően jelentős a primér oldali energiahordozó megtakarítás!
- környezetbarát a károsanyagkibocsátás akár 0-ra csökkenthető!
- megújuló energia a földi hőáram újratermelődő, gyakorlatilag korlátlanul áll rendelkezésre!
- költséghatékony a növekvő árú szénhidrogének ellenében, a hatékonysági foknak megfelelően növekvő költségmegtakaríás!
- zajmentes zajmentes üzemmód
- nincs hőterhelés hűtési üzemmódban az elvont hő nem terheli a közvetlen környezetet
- egészséges légmozgással nem járó, por- és allergénmentes működés